5. nap

A szerda kicsit nyügösen indult, valahogy nem sikerült egy hullámhosszon ébredni, ezt most inkább nem részletezem, egy örök vita a spontán és a megtervezett útvonalról... 11 órára megszületett a konszenzus, nem bontottunk sátrat, ellenben elindultunk megmászni a pulpit rock beszédes elnevezésű hegymaslatot. A képek önmagukért beszélnek, de azért hagyunk meglepetést az otthoni vetítésre is.

Innen indul a túraút:

Természetesen sehol egy korlát, kapaszkodó, ennek ellenére korosztálytól függetlenül sokan vágnak neki. Az idősebben túrabottal, a kicsik közül, aki már járni tud velünk együtt botorkál. Az út nem végig emelkedik, ligetek, fennsíkok szakítják meg a kaptatókat.

itt-ott belső tavakkal....

A látvány már a végcél előtt is lenyűgöző, amikor a hegy túloldalára érve kitárul elénk a Lysefjorden.

Kicsit párás az idő, de így is gyönyörű. Szemben a túlparton egy kis falu Lysebotn, ahova - miután elmélyülünk a térképben - végül nem megyünk el, mert a hegyi utak több, mint 150 km-es kerülővel visznek oda. Persze ott is van látnivaló miután lereszkedsz a 27 hajtűkanyaron 4-5 órás túrával lehet elérni a Kjerag névre hallgató sziklát.

A legnagyobb élmény egyébként - túl a gyönyörű tájakon - hogy úton-útfélen ismerősökbe botlunk, hol egy fiatal pár a dán kempingból, hol a német 40-es hölgyek két nappal korábban egy másik kempinből :o) nagyon vicces, ahogy lógó nyelvvel mászol felfelé a hegyen és egyszercsak valaki kitörő lelkesedéssel rád köszön és hol németül, hol angolul pár percben megolsztja az élményeit, bíztat, hogy már nincs messze a csúcs, meg ilyesmi. És íme teljes pompájában a cél:

És tényleg ott voltunk :o)

...persze a fotóst nem visszük el legközelebb :o)