2007. június 25., hétfő

17. nap

Nehezen akaródzik elindulni. Nem tudom elképzelni, hogy este már nem Norvégiában alszunk. De azért kiélvezzük az utolsó kellemes perceket. Több izgalma város is van itt a fjlord mindkét partján, mi úgy döntünk Fredrikstad-ot és Haldent választjuk. Mindkét hely egy kis ékszerdoboz. Fredrikstadban egy „óvárosi részt” nézünk meg. Halden a svéd határra épült és fő nevezetessége a magas dombra épült Fredriksten erőd. A gyerekeknek szellemvadászat van az erődben, amit Andris persze elsőre megtalál, én majd frászt kapok, amikor beindul a légiriadó hangja. Útközben megállunk egy kis zöldségesnél, régóta szeretnénk epret venni, mindenhol azt halljuk, hogy a norvég eper nagyon finom. Nem csalódunk. A két város között megállunk egy tóparton egy rövid piknikre. Gyerekkorom mézédes epre!!! A cseresznye is jobb, mint amire számítotunk. Sőt az utolsó bevásárlás alkalmával isteni kecskesajtkrémre bukkantunk, szintén norvég. Mindent visszavonok, amit a norvég mezőgazdaságról írtam ;-). Érződik Osló közelsége, patinás rend ismét mindenhol, ami általában érvényes az egész országra, de van ahol jobban. Délután 3 körül aztán észrevétlenül hagyjuk magunk mögött Norvégiát az autópályán. A kék-sárga jelzőtáblákból jövünk rá, hogy már Svédországban járunk. A határ után épül az Osló-Göteborg autópálya utolsó svéd szakasza. Göteborgban éppen Justin Timberlake koncert kezdődik, amikor megérkezünk, a város megtelt, araszolunk az autópályán, még Moha ’bá sem segíthet. Azért teszük egy tiszteletkört a belvárosban, de esélytelen a parkolás. A városközponttól 10 perc autózásra egy újabb kempingvárosban szállunk meg. Később jövünk rá, hogy a nagy tömeg a közeli Liseberg vidámparknak is köszönhető, sok a gyerek, a közvetlen szomszédunk egy decens angol család két 6 és 8 éves körüli kissráccal, sátraznak, nagyon helyesek, bonus, hogy egész este élben élvezzük a BBC-t :o) Vége VAN INTERNET!!! Ugyan csak egy álló terminál a recepció sarkában, de van... Andrisnak már csillog a szeme, hogy talán lesz szabad wifi is a levegőben. Azért biztos, ami biztos gyorsan megnézzük a leveleinket. Semmi egetverő, szerencsére jól elvan mindenki nélkülünk, úgyhogy legközelebb még több időre jövünk :o) Közben elered az eső, a közös vacsorázó teraszon vacsizunk. Estére fullra megtelik a kemping sátras része is. Behúzódunk a sátorba, pár perc is megnyílik a világháló. Sugárzunk a boldogságtól. Sorban jelentkeznek be a skype-on a barátok, családtagok. Feltöltünk mindent a blogra, amink van. Az akkumulátor a leggyengébb láncszem.

Nincsenek megjegyzések: